Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


zúg a volga

2013.02.05

ZÚG A VOLGA (Эй, ухнем!)

 

Am   Dm Am                     AmDm   C     Am    DmAm

Zúg a Volga, sír a Volga, súlyos gályát hord a habja.

Hóban, szélben, napsütésben, csörg a lánc a Volga partján.

C     Gm7 C7  F  Am DmAm

Hosszú kínos év a kurta nap,

Száll a gálya, sírva húz a rab.

Gm7   C7         F     C      Am        Dm       Am     Dm G7 C Am

Tüske ha vérzi, már nem is érzi…könnyes arca, óh de halvány.

AmDmAm

Zúg a Volga… Sír a Volga…

 

Zúg a Volga, sír a Volga, súlyos gályát hord a habja.

Lombos útra, víg falukba búsan néz a Volga rabja.

Nóta szól ott, zsong a könnyű tánc.

Itt a könny hull, s csörg a szörnyű lánc.

Csókra ha gondol, csattan az ostor…és a rab a fejét lehajtja.

Zúg a Volga… Sír a Volga…

 

Zúg a Volga, sír a Volga, súlyos gálya reng felette.

Árva, csüggedt életünket láncon húzzuk mindörökre.

Zúg a korbács és a húsba csap.

Száll a gálya, sírva húz a rab.

Százfelé vérzik és pihenésük nincsen, csak a sírgödörben.

Zúg a Volga… Sír a Volga…

 

(Régi orosz hajóvontató dal. Az első versszakot 1866-ban jegyezték fel népdalkötetben. A másik két szakasz később íródott. Magyarországon az 1920-as évektől énekelték. Fordítója ismeretlen.)